A Debrecentől 10 kilométerre lévő kisváros autóbusszal, kocsival és vonattal is megközelíthető. Sőt biciklivel is kiváló a közlekedés, hiszen már a debreceni Zákány utcai sportuszodától kerékpárút vezet a településre. Sámson egyébként az Árpád-korban is lakott volt, és már 1213-ban említik a Váradi Regestrumban. Ma Sámsonkert, Ligettanya és Martinka is hozzá tartozik, s mások mellett itt született Tar Sándor író, Ember Pál református lelkész, Kúnos Ignác akadémikus, a török népköltészet kutatója, valamint Leszkay András színi igazgató is.
A Hajdúsámsonba vezető kiránduláson a Riska-romkastély, valamint golfpálya és bio farm is útba esik. A bringások mintegy 20 percnyi időre számítsanak a befogadóállomás és a sámsoni határ közötti táv letekerésére. A kisvárosban máris a Petőfi utcába érünk, ahol a hasonló nevű könyvtár és múzeum is működik. A historikus intézmény legjelentősebb részét Bardi János öntöttvastárgyak alkotta gyűjteménye adja. Itt ugyanis 180 gyönyörű kályha tekinthető meg (összesen egyébként csaknem 300 van neki), továbbá 150 vasaló, 80 mozsár, sőt függőlámpák, faliképek is, amik mind a vasgyártás sokféleségét szemléltetik.
A lélegzetelállító kollekció a történelmi Magyarország szinte mindegyik vasművesközpontját reprezentálja. Hajdúsámson területéről már a középső bronzkorból kerültek elő régészeti leletek. Hajdúsámsoni kincs néven a debreceni Déri Múzeumban őrzik a tizenkét harci csákányból és egy szépen díszített kardból álló, páratlan fegyverleletet, amit a Kr.e. II. évezred közepén ástak el a község területén. Ennek darabja, egy gazdagon díszített kardnak a másolata is a múzeum féltve őrzött kuriózumai közé tartozik.
Hajdúsámson egyik leghíresebb honfoglaláskori lelete a Majorsági földön 1906-ban feltárt, gazdag mellékletekkel ellátott lovassír. Sőt 1997-ben a Liget-tanyai iskola udvarán honfoglaláskori arany tárgyat is találtak! A múzeumban állították ki a néhai Bakó István által adományozott katonai ereklyéket is (ő a pápai ejtőernyős-alakulat tagjaként vett részt a II. világháborúban), s itt csodálható meg az egykori Bényei-nyárfa egy darabja. A hozzá kötődő legenda szerint II. Rákóczi Ferenc 1703. július 26-án Sámson határában táborozott le a seregével.
A fejedelem katonái tüzet raktak, és szalonnát sütöttek. Egy Bényei nevű vitéz leszúrta a nyársát a földbe, amiből aztán szép nagy nyárfa nőtt. A hatalmas, árnyas növény Hajdúhadház felé, a kanyarban balra volt. A sámsoniak elnevezték Bényei-nyárfának, illetve Rákóczi fájának. Sajnos villámcsapás érte, és az 1970-es évek elején kipusztult. A múzeumban az érdeklődőket mindemellett a Hajdúsámson régi fényképeken című tárlat is várja, amelyen a legkorábbi fotó 1908-as.
A kirándulóknak érdemes felkeresniük az 1703-ban épült (tehát immár 312 éves) református templomot is, ami mellett római és görögkatolikus, valamint pünkösdi gyülekezeti helyek is vannak Sámsonban. A városközpontot világháborús, trianoni, 1848-as és 1956-os emlékművek is ékesítik, míg a pecázás és a természet kedvelőit a másfél kilométerre fekvő horgásztó is is várja.
